El Camino - Az én utam...

Remek volt a nap, csak egy kicsit hosszú és iszonyatosan meleg. Délután háromtól egy teremtett lelket sem láttam. Nem volt mára ennyi betervezve, de az előző két szállás betelt és kénytelen voltam tovább menni.
Reggel az utolsók között másztam ki az ágyból, egy remekül átaludt éjszaka után, annak ellenére, hogy páran horkoltak. Lehetetlen lenne aludni a füldugók nélkül. A reggelimet még ott elköltöttem. Pamplóna végéig mentem egy angol nővel, aki autista gyerekekkel foglalkozik. Inkább felületes beszélgetés volt, elég hirtelen váltunk el. Maga a város gyönyörű volt, pedig nem erre számítottam. Harmonikus kis utcácskákkal, rengeteg kávézóval és régi, szép épületekkel. Ma nem csapódtam senki mellé, hanem egyedül nyomtam a km-eket. Kétszer álltam meg összesen 1 órára.
Nagyon szép, bár elég kemény terepen vezetett az utam az Alto del Perto hágón át, ahol a Zarándok emlékmű is található. Mintha az agyam lassan kezdene alaphelyzetbe állni, azaz egyre könnyebben kapcsol ki. Ma jutott először eszembe, hogy mi lenne, ha hamarabb végig mennék az úton, nem 34 nap alatt. Hamarabb otthon is lehetnék. Majd megfontolom, van még rá egy hetem, hogy a repülőjegyeket lefoglaljam.
Ez egy magán szállás 10€-ért, de a tulaj nagyon jó fej és kellemes a hely is. Találkoztam egy magyar sráccal, de nem volt valami nyitott és ezért sokat nem beszélgettünk. Kimostam, elmentem a boltba és hamar le fogok feküdni, mert szükségem van egy jó alvásra. 

Ugrás az aktuális képekhez (új ablakban) >>>

Ugrás a 4. napra >>>